3 Jogosulatlan avultatás és a mindenkitől megtagadott értékcsökkenés

Azaz miért, legyünk gyanakvóak és ne higgyünk a biztosítónak!

2016-ban belekerültem egy helyzetbe, mint minden hasonszőrű vétkes vagy vétlen autóssal megtörténik.

Biztosítási esemény következett be nálam is. Az eljárás során a megszokott mederben ment minden. Pl a biztosítóval hónapokkal később, csak akkor hajlandó fizetni és teljes mértékben lezárni az ügyet ha az összeget kitartóan “kicsavarod” a kezéből. Ezek történeteivel tele van a net (érdemes elolvasni). Ebben a témakörben mindenki érintett, mert bárkiből és bármikor lehet vétlen fél egy balesetben.

Észrevételem csak a vétlen károsultak oldalát világítja meg. Az avulás szó használata megtévesztő, sok helyen azt jogosulatlanul és sokszor használják. A balesetek elszenvedői alkotják kártérítési szempontból a legnagyobb kiadást a biztosítóknak, hiszen minden balesethez elvileg egy vétlen fél is tartozik. Nem mindegy, hogy a fogalmakat hogyan értelmezzük helyesen.

De ne rohanjunk előre.

Az igazságérzetem mindig fennakadt az avulás témakörén. Nem volt számottevő tétel, de zavart, hogy a semmi miatt vonják le.

A legutóbbi (vétlen) balesetem során került elő ismét az avulás a látókörömben. Az ember mindig változik és volt egy kis időm és utána olvastam.

Az avultatás jelenleg nem más, mint a károsultak ütemezett ipari méretekben történő megrövidítése, valós értékbecslés nélkül.

Szeretném felhívni a figyelmet arra az arányosságra amit egyáltalán nem vesz figyelembe a biztosító.

  • Ha a boltban vennénk meg alkatrészenként az autónkat, nem a szalonokban, akkor az ára összeszerelés előtt 12-20 szor többe kerülne. Tehát egy baleset alkalmával, arra vagyok rákényszerítve, hogy boltból 12-20 szor drágábban vásároljam meg azt az alkatrészt, amire nekem nem is volt szükségem. IGAZ EZ NEM VONATKOZHAT A FŐDARABOKRA. A Mabisz-nál telefonon azt mondták érdeklődésemre, hogy ilyen a biztosítási piac.
  • Tehát van olyan amit figyelembe vesznek, meg van olyan, amitől csak elfordítják a fejüket, mert felborítja a matekjukat.

500.000 Ft kárnál és a kocsi vételnél azonos alkatrész ára 25.000 Ft volt. Ha az avulást számítom (500.000 Ft-nak) 10%-ot, akkor, hogy megkapjam az alkatrészem 50.000 Ft-ot kell elviekben ismételten még fizetnem (tehát a dupla áron, mint ahogyan azt újonnan megvettem annak idején), mert ennyit nem fizet vissza a biztosító.

A biztosító, a viszonyítási alapokra nem figyelnek oda kellő gonddal! Vagy pontosan odafigyelnek, a károsult újabb kárára. Megjegyzem, én abban a tévedésben voltam, hogy “csak” 3-4 szer drágább az alkatrész, amíg nem kérdeztem utána.

Ezért sem lehetne avulást elszámolni, mert az is kár, hogy drágábban kell vásárolnom a baleset miatt.

Más közérthetőbb példával egy másik momentumra is felhívom a figyelmet:

Két ugyan olyan téglának, attól függ a későbbi értéke, hogy hova építem be. Nem mindegy, hogy az egyik egy tanya épületébe kerülne, vagy a másik a parlament melletti épületet gazdagítaná.

Itt is csak arra mutatok rá, hogy hiába az új alkatrész. Egy régi autóba beépítve az új alkatrészt, sohasem fog annyit érni már beépítéskor, mint ha egy újban pótolták volna. Az újonnan beépített alkatrész ára az autóhoz igazodik. Nem pedig az autó igazodik az új alkatrészhez. (itt is fontosak az arányok, de ha átbillenne ellenkező értelmezésbe, rögtön ott a gazdasági totálkár.) Azaz nincs kimutatható értékemelkedés.

Először is a vérlázító konklúzió:

Vélhetően biztosító társaságok egy része (jó lenne tudni, hogy melyik nem), megvezetheti az ügyfelét ahol avulást számolnak el, az értékemelés címén. (Kivételt képezhetnek azok a társaságok, amelyek az avultatást valós értékbecsléssel támasztják alá, a javítás után. Így igazolva azt, hogy a beépített alkatrészek, ténylegesen piaci értéknövekedést okozhatnak azon a gépjárművön.) Továbbá megtéveszthetik a károsultat értékcsökkentést nem számolnak el. Pl  külön kérni kell az értékcsökkentést, de a keretszámaik tekintetében, szinte senki sem felelhet meg a biztosító előírásának. Fontos, hogy nem tisztességtelen magatartást tanúsíthatnak (ill. azt is) hanem csalással meg is téveszthetik az egész károsult autós réteget… btk. 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

Értelmezések:

Tévedésbe ejtés egy tevőleges magatartást vár el az elkövetőtől, ahol a sértett részére valótlan információkkal, vagy valós információk hamis színben történő beállításával éri el a tévedést.

A tévedésben tartás: esetében a sértettben már fennáll egy tévedés, melyet az elkövető szándékosan nem oszlat el, így fenntartva ezt az állapotot.

Bűncselekménynek az 50.001.-forintot meghaladó kárt okozó csalás minősül.

Kartellnek nevezünk minden versenytársak közötti megállapodást, ha az a gazdasági versenyt korlátozza. Esetünkben a kartellezők a vélhető egyezség miatt avultatnak félrevezető módon.

Kondíciós kartell: piaci feltételek közös meghatározása

Indokolatlan előny kikötése, hátrányos feltételek kikényszerítése: Versenyjogi szempontból aggályos lehet, ha egy gazdasági erőfölénnyel rendelkező cég indokolatlanul köt ki magának egyoldalú előnyöket. Esetünkben az értékcsökkentés keretszámai.

 Feltűnő hogy közel azonos metódusban vezethetik félre a károsultakat. Avultatás jogellenesen. Értékcsökkentés megtagadása azonos pontokban. Az elv ugyan az, csak a keretszámok változhatnak. Mondhatjuk úgy, hogy a “kőkemény kartell

 MIÉRT VESZÉLYES EZ SZÁMUNKRA? A biztosítók a szerződéseiket csomagjaikat publikálják a neten. Arról nem írnak, hogy a vétlen károsultak részére hogyan kellene teljesíteniük, a károkozó biztosítottjuk miatt! Milyen lehetőségeik jogaik vannak az eljárás során? Az eljárásnál nem küldenek tájékoztatót a vétlen félnek. Olyannak mondható, amikor a termékbemutatón szélhámosok többszörös áron elsütik személyre szabva az olcsó edényeket. Itt is azonos lehet a helyzet. Azt sulykolhatják személyre szabva, hogy neked nincs jogod követelned értékcsökkenést, fizetned kell az avulást, ha valami nem tetszik menj a bíróságra. Kérdezhetsz, de nem olvashatsz tájékoztatót az avuláslról, értékcsökkenésről, Szimplán csak alkalmazhatják rajtad. Csak arra válaszolnak szükségszerűen (vagy arra sem) amihez nagyon ragaszkodik a vétlen fél. Minden biztosítónak van “Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kárrendezési szabályzat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Felügyeleti Tanácsa 8/2006. (X.12.) számú ajánlása alapján” Igen ám, de jelen levelem kifogásolt feltételei sehol nem találhatóak meg a biztosítónál, csak a MABISZ-nál. Ott sem teljes mértékben ill. hiányosan és indokok nélkül.

Megérne egy misét, hogy a biztosítók weboldalain miért nem található meg az általuk előírtak.

  • A gépjármű értékcsökkenésének elszámolási paramétereit miét féltik ennyire?
  • Miért csak akkor lehet ezzel szembesülni, amikor megtörtént a baj?
  • Mennyire jóhiszemű az a biztosító, amelyik az asztalfiókból húzza elő az újabb feltételeit?

 A jelenlegi biztosítói eljárás és jogértelmezés Hungarikum!!!

Európában az unió tagjaival sehol nem alkalmazzák. Csak Magyarországon és csak magyarokkal. Azaz ha egy külföldivel történik baleset Magyarországon, valahogyan mégsem avultatnak. A külföldi károsult javítási számláit fizetik mint a katona tiszt, levonások nélkül. Uniós polgárként, hogyan lehet, hogy a külföldit előnyben részesíthetik velem, vagy egy honfitársammal szemben, ugyanazon feltételek mellett?

Szándékosság?

Azok a biztosítónál dolgozó jogászok, vagy a biztosítók alkalmazottjai mindenképpen ludasok lehetnek, akik legalább 2-3 éve a szakmában dolgoznak. Fel kellett tűnnie nekik, hogy az autósokat folyamatosan megvezethetik. Különböző valósnak ható érveléseket találhatnak ki, hogy igazukat bizonygassák. A közös nevező az lehet mindegyikben, hogy hiányzik belőle az arányosság és boldog boldogtalannak ledughatják a torkán az (értékcsökkentést kerülő) értékbecslés nélkül az avulás fogalmát. A biztosító fordítva ültethet fel arra a bizonyos lóra. Meddig is?

Akkor mégis hogyan kellene a biztosítónak eljárni helyesen?

Javítás után korrekt esetben három lehetősége lenne a biztosítónak

  1. fizeti a számlát vagy
  2. konkrét értékbecsléssel meghatározza, hogy piaci alapon a javítással mennyit növekedett az autó értéke. Meglátásom szerint a valós értékbecsléssel történő avultatás a jelenlegi esetek 0,1%-át teheti ki.
  3. továbbá káresemény miatt az esetek többségében a javítás ellenére csökken az autó értéke. A biztosítónak a csökkent értéket is ki kell fizetnie.

Modellezzük a jelenlegi megtévesztő helyzetet.

  • Megtörtént a baleset.
  • Már tisztázták, hogy ki a felelős.
  • Kárszakértő felméri a kárt és azonnal avultatja az alkatrészeket, az értékcsökkenés figyelmen kívül hagyásával.
  • Kijavították a gépjárművet
  • Számla alapján kérhetjük a kártérítésünk lecsökkentett részét.

Kárszakértők:

Meglátásom szerint az avulás meghatározását azért adhatták nekik, hogy a kárszakértő az aki hivatalosan a hasára üthet (részletes indoklás nélkül) , hogy az avulás mértéke mekkora lehet, akár 10-90%-ban. A biztosító felteheti a kezét, én annyit fizetek amennyit a (biztosító által megfizetett) kárszakértő mond (majd bolond lesz a megbízóját rosszul kihozni az ügyből). Megjegyzem jaj lehet annak a szakértőnek aki nem számol avulást kb 4-5 év feletti gépjárműveknél.

És lám, már ki is alakult a biztosítási gyakorlat.

A kárszakértő akinek nincs értékbecslési végzettsége, milyen jogon avultathat?

Legnagyobb érvük, hogy az új alkatrész árát arányosítani kell a használt autó értékéhez. Ez nem igaz. Itt következik be a szándékos félrevezetés.

Mi az avulás jogi alapja? 6:522. § (3) A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.

Ez a káron szerzés tilalma. Ez csak egy esetben történhetne meg, ha a javítás után a gépjármű értéke meghaladná a baleset előtti értéket. Új alkarész beszerelése esetén sajnos ez nem fog megtörténni, bár így lenne. Az újonnan beszerelt alkatrész ára (avulás nélkül is) a használt gépjárműhöz igazodik, nem pedig fordítva. Hiszen mihez képest avultatnak? Természetesen a gépjármű megnövekedett értékéhez képest, amit értékbecsléssel lehet csak meghatározni. Az avultatás használata értékbecslés nélkül nem indokolt. Azt felelős kárszakértő meg sem tehetné. A 33 év alatt, sok balesetem volt, de a felmérés alkalmával soha nem adtak értékbecslést.

Szerintem amíg nem szerelik be az alkatrészeket az autóba és nem állapítják meg annak piaci egyben valós értéknövekedését, addig nem lehet az avultatás intézményét szóba hozni, sem a szakértőnek sem pedig a biztosítónak.

Tekintve, hogy 12-20 szor drágábban kell alkatrészt vásárolnom a javításhoz. Megkockáztatom, hogy a kárszakértőnek értékbecslés nélkül, nincs is joga avultatni az alkatrészt, mert teljesen más a feladata. Ő a biztosító szeme és füle, a gépkocsi felmérésénél. Sokkal inkább a “nyomozói, helyszínelői” tevékenysége van. Továbbra is állítom, hogy avultatni az új alkatrészt, javítás után, csak teljes kocsi felértékelés után lehetne.

A kárszakértővel szemben a károsult alárendelt helyzetben van. Azaz ha nem ért egyet a felméréssel, bele kell mennie egy olyan helyzetbe ahol a szakértőnek kellene elmagyarázni, hogy mi a munkája. Ezt kihasználva a kárszakértő jogosulatlanul avultatja az új (pofátlanabb esetben a régi) alkatrészt. Pedig a kárszakértőnek és a biztosítónak (jogos követelés esetén) jogilag még alkuhelyzete sincs a károsulttal szemben, mert a biztosítónak a kártérítés a kötelezettsége!!

A kárszakértők feltételezhetően nem értékbecslők, mert az  nem szerepel a tananyagukban sem.

“A képzéssel megszerezhető kompetenciák: A képzés végén a résztvevők képesek lesznek műszaki (vagyoni), illetve gépjármű káreseményeknél helyszíni szemlét tartani, felmérni a káreseményt, annak okait, a kár mértékét, ellenőrizni a biztosítás fedezetét, meghatározni a kárösszeget, dokumentálni munkáját, és kezelni az esetleges kárreklamációkat.” Fontos, hogy gépjármű értékbecslés nincs benne.

Talán az autó értékbecslésére, ennek következtében az avultatásra, az igazságügyi gépjárműszakértő lenne jogosult, de a kárszakértők döntő többsége vélhetően nem rendelkezik ilyen végzettséggel. Ha lenne is ilyen, annak számításokkal kellene igazolnia állítását. A kárszakértőnek többek között kárbecslésre van jogosítványa, ami semmilyen szempontból nem nevezhető avultatásnak. Az avultatás nem tartozik bele a kár kategóriájába sem. A kárszakértők indokolt esetben és alátámasztva, csak becsülhetné a kárt, de nem az avulást. Nem létezik olyan értékbecslés a világon, hogy valaki mond egy százalékot és azt nem támasztja alá konkrét számokkal ok-okozati összefüggéseiben. Az értékbecslés viszont meghatározott előírások szerint indoklova és igazolva (bizonyítva) kell elvégezni. Tévedésbe ne essen senki sem. Nem a kárszakértő a hibás! Tőle megrendelték ezt a munkát. Ha mindkét fél elfogadja az avulást megjelölő véleményét, akkor miért ne tenné meg? Az egy másik kérdés, hogy a biztosító miért kerüli a gépjármű értékbecslők szakértelmét? Nem véletlenül térhet el a Mabisz értékcsökkentési gyakorlata a bíróságtól, meg a jogszabálytól.

Gazdasági totálkár esetén is a kárszakértő értékbecslőként (jogosulatlanul) határozhatja meg az EUROTAX programmal a gépjármű értékét. Igaz az EUROTAX-nál alapadatok felvitele után egyetlen kattintás lenne (2 másodperc), hogy bejelölik, hogy a gépjármű sérülését, aminek köszönhetően azonnal csökkenne az autó forgalmi értéke. Érthetetlen, hogy avulás megjelölése esetén ez miért nem jut az eszükbe. A biztosító pedig erre a 2 másodpercre hivatkozva mondja azt, hogy az értékcsökkenést külön kell kérni. Állítása szerint nem jár automatikusan.

Összegezve: a biztosítónak tudnia kell, hogy az avulást jogszabálysértően visszatarthatják, de Ők mégis megteszik, holott nincs bizonyított, értékbecsléssel ellátott információjuk arról, hogy a gépjármű értéke valóban növekedett e. Miért nem csinál a biztosító értékbecslést? Mert nagyon jól tudják, hogy a rendelkezésükre álló EUROTAX nem írná elő az avulást, sőt további fizetési kötelezettséget írna elő, az autó komplett értékcsökkenése címén, a baleset miatt. Tehát a biztosítóknak van egy általuk elismert és elfogadott értékbecslő programjuk amelyben bizonyítottan megállapítható, hogy a gépjármű értéke csökken a káresemény után. Ennek ellenére ezt a biztosítók sehogyan sem akarják figyelembe venni, mert akkor nem avultathatnák az alkatrészeket. Ráadásul megindokolni nem tudják álláspontjukat.

Modellezve:

ha egy 3MFt-os autón  300.000 Ft-os károm. 20.000 Ft Önrésszel. A biztosító pl 10%-os(30.000 FT) avulás mellett,  kifizet nekem 250.000 Ft-ot.

Ha ez így van, akkor ezzel azt állítja a biztosító, hogy javítás után a kocsim értéke 3,030,000 Ft-ra nőtt. Ilyen a piacon, sőt a mesében sincsen.

Itt is érdemes megemlíteni a műveleti sorrendet, mert nem mindegy, hogy először avultatnak és levonják az önrészt. Vagy Önrész levonása után avultatnak. Teljesen más lesz a végeredmény. Iránymutatás indokokkal nem létezik.

Autós részéről van egy bizonyított kárösszeg.

A biztosító pedig hivatkozik alátámasztatlanul egy virtuális értéknövekedésre (helytelen viszonyítási alapra), ami a létező világban, piaci értékben nem megalapozott.

 

Ezek után jöhet bármivel a károsult. A válasz a következő a Generali részéről: :

„Károsultnak a levont 111.883- Ft önrész számfejthető. Károsult részéről kért értékcsökkenés és a levont 35.568- Ft értékemelkedés nem téríthető. A káreseményből a járműnek értékcsökkenése nem keletkezett. Értékemelkedés viszont igen. A használt elemek helyett új elemek beépítése miatti értékemelkedést a biztosító csak a fém elemeknél érvényesítette 35.568- Ft összegben. A levont értékemelkedés az új alkatrészek beépítésével a jármű értékemelkedését eredményezte, azaz a jármű értékében realizálódott. A jármű értékében megtérülő összegre a károsult még egyszer nem jogosult.”

Vagy egy másik.

” Az xxxxx frsz.-ú gépjárműve kárügyében a biztosító által levont 35.568- Ft értékemelkedés (avulás) és a kért értékcsökkenés nem térül.

Biztosítói gyakorlat szerint értékcsökkenés csak fiatal, újszerű járműre jár, amely értékcsökkenés a jármű életkorának emelkedésével, de legkésőbb 5-6 éves korára lecseng, megszűnik. További életkor emelkedéssel az értékcsökkenés értékemelkedésbe (avulásba) vált. Vagy értékcsökkenést fizet a biztosító vagy levonja az alkatrészek értékemelkedését, kettő egyszerre nem áll fenn. Az egyik vagy másik  a jármű életkorától függően kerül alkalmazásra.

Hat éveskor után már értékcsökkenést von a biztosító, amely a jármű életkorával (azaz az alkatrészek állapotának romlásával) növekszik.

Az Ön járműve elmúlt 6 éves, ezért az értékemelkedés levonás indokolt volt.  A motorháztető és az első kereszttartó állapotát a biztosító 90%-ban állapította meg, ezért ezen fém alkatrészekre az új ár 90%-át térítette. A biztosító korábban kifizette önnek az alkatrészek állapota szerint járó kárösszeget, ezért Ön további kártérítésre nem jogosult.

Értékcsökkenésre a jármű életkora és közel 200.000 km futásteljesítménye alapján szintén nem jogosult. ” megjegyzem a kocsiba is csak 137,760 km volt.

 Gondolom ennek számtalan variációja van.

Ez pl nyílván való megtévesztés a biztosító részéről.

Én legalább is ezt kaptam értékbecslés és értékcsökkentés nélkül. Pedig jeleztem igényemet rá. Mindent megtettek, hogy azt ne kelljen megcsinálni. Pedig előtte a biztosító jogi képviselője szóban is megígérte. Írásban meg elutasította az alábbiakkal.

“Az értékcsökkenés megállapíthatóságához az alábbi feltételeknek kell együttesen teljesülniük:

Magyarországon egy Magyarországon először forgalomba helyezett járműnek lehet értékcsökkenése.

Gépjármű kora nem haladhatja meg az 5-6 évet.

A gépjármű futásteljesítménye nem haladhatja meg a 60000 km-t, de az átlagos futást semmiképpen sem.

A gépjárműnek sérülésmentesnek kell lennie.”

Mit mond még a biztosító? Menjen bíróságra!

  • Igen ám, de 100000 Ft-os nagyságrendig senki nem akar a biztosítóval pereskedni, mert nem éri meg. Többe kerül az eljárás.
  • A biztosító talán szívesen veszít és fizet egy perben, mert ez így is egy elszigetelt eset lesz a reklamáció, nem általános érvényű előírás. Tehát tovább tudja folytatni a megtévesztő tisztességtelen gyakorlatát. Véleményem szerint a csalást. Status quo (fennálló állapot) nem változik.

Vegyük csak újra .

  • A kocsim értéke emelkedett. Ezt nem igazolták semmivel. (Az nyilván való, hogy a kocsi piaci értéke csökkent, az új alkatrészek ellenére is, de ezt a biztosító nem akarja figyelembe venni.)
  • Értékcsökkenést nem számolnak el a baleset miatt, mert már mondták, hogy a kocsim értéke növekedett az új alkatrészek miatt. Nem érti, idióta autós!

Értékemelkedés kontra értékemelés.

Az feltűnt számomra, hogy a biztosító ügyvédje újabban következetesen értékemelésre hivatkozva indokolja az  avultatást. Szerintem ezzel próbálja már előre mosni magát.

Próbálom megkülönböztetni definiálni a két fogalmat: (harmatgyengére sikerült)

  • Értékemelkedés: ha egy autóba annyi új alkatrészt építek be, hogy az autó árát már megemeli.
  • Értékemelés: ha egy autóba új alkatrészt építek be, valamennyivel tovább tarthat a kocsi ezen a “láncszemen”, de a kocsi értéke még nem nő. A biztosító által hivatkozott jogszabály erre az esetre nem illik.

“értékemelés biztosítás” témakörére a google-ben rákeresve, csak a biztosítási díjak emelésével találkoztam.

Pro vagy kontra, az avultatás ekkor sem állja meg a helyét.

 Értékcsökkenés

Mabisz álláspont:

“Az értékcsökkenés nem automatikusan érvényesíthető, ennek jogosságát minden káresetnél egyedileg vizsgálja a biztosító szakértő bevonásával, majd megállapítja, hogy a konkrét eset kapcsán jóváhagyja-e az értékcsökkenés elszámolását és ha igen, mekkora összegben.”

(azt már tudjuk, hogy ez 2 másodperces plusz munka.)

 Ha van értékcsökkenés nyilvánvalóan nincs avulás. Ha automatikus lenne az értékcsökkentés vizsgálata, nem lehetne szóba hozni az avultatás fogalmát sem. Mi az, hogy nem jár automatikusan az értékcsökkenés vizsgálata? Milyen jogszabály alapján dönt így a biztosító? Azt senki sem tudja. A biztosítónak kérés nélkül kellene az értékcsökkenést megállapítania, de ezt akkor sem teszi meg, ha követelik tőlük. Ennek kikerülése érdekében is hozhatták az alábbi belső szabályaikat, amit ok-okozati összefüggéseiben megindokolni nem tudnak.

“A Mabisz az értékcsökkenést a károsulti jármű kárfelmérést elvégző kárszakértői iroda kifizetési javaslata alapján, vagy amennyiben az nem áll rendelkezésre, a MABISZ által kidolgozott értékcsökkenés számítás szerint térül.”

Mit is írnak megint? Nincs értékbecslő. Csak kárszakértő. Azaz ha nincs végzett gépjármű értékbecslő az adott irodánál, akkor a végeredmény is kérdéses. Ez épp olyan (erős túlzással és elnézést kérek a kárszakértőktől, mert nem értek a munkájukhoz), mintha a kőműves tervezné az épületeket. Konkrétan a  kárszakértőnek szerintem nem ez a dolga, csak megköveteli tőlük a biztosító. A fentiekben már említve voltak a kárszakértő kompetenciák.

 Érdemes továbbra is tisztázni, hogy a törött az autóm és megjavítom a káresemény után, a kocsi valós piaci értéke csökken független attól, hogy mennyire új alkatrésszel javítottam meg. (azért nem árt megjegyezni, vannak ritka esetek amikor növekedne az autó értéke pl egy motorcserével. Erre az esetre többségében ott van a gazdasági totálkár. )

A mai napig a biztosítók nem merték nyilvánosan megfogalmazni , hogy miért ezeket a feltételeket használják.

“a MABISZ által kidolgozott értékcsökkenés számítás szerint térül”

A “kidolgozás” alatt hogyan jutottak az alábbi következtetésekre? Mi volt a koncepciója a szabályok kialakításának? Erre már nem akarnak emlékezni.

A biztosító “gyakorlata” szerint az alábbi esetekben nem foglalkoznak  értékcsökkenéssel:

  1. Ha az ügyfél nem kéri, mert véleményük szerint nem jár automatikusan. Még mindig nem tudni az okait annak, hogy miért tagadják meg, miért kell külön kérni azt a 2 másodpercet?
  2. 5-6 évet meghaladta a gépjármű kára (nem fizetnek) Még az évet sem tudják lefixálni
  3. A kocsi futásteljesítménye átlépte az 60000-120000 Km-t. (nem fizetnek) Még a km-t sem tudják lefixálni. Egyik a másiknak pont a duplája. Hihetetlen mennyire szubjektív az álláspontjuk.
  4. Nem Magyarországon üzembe helyezett gépjárműveknek, alapból nem jár. (nem fizetnek) Ha csak ez a egy szabály létezne, akkor is a magyarországi gépjármű állomány kb. 60-70%-át vonná ki az értékcsökkentés kötelezettsége alól.
  5. Korábban sérült gépjármű esetén (Generali), (nem fizetnek)
  6. A sérült elemre korábban nem történt értékcsökkenés kifizetés egyik biztosító társaságnál sem (Mabisz).

Mabisz álláspont: “Minden biztosító a saját működési szabályzata alapján számolja ki az értékcsökkenést a járművekre többféle számítási variáns használatával, jellemzően 60 hónapos korig térít.”

Azaz mindenki a saját tudása szerint tévesztheti meg a károsultat. Ha egységes lenne a keretszám is, akkor a kartellezést egyértelműen bizonyított lenne. A keretszámok szabályának kialakítása is elegendő lehet bizonyíték a kartellezésre.

A Generali kiemelt kárszakértője telefonon azt nyilatkozta, hogy ezen szabályaikat a Mabisz iránymutatása és szabályai alapján végzik. Amikor rákérdeztem az értékbeli különbségekre (hiszen akkor már kezemben volt a Mabisz írásos nyilatkozata), akkor dr. xy hitetlenkedett, hogy az Ő szabályaik nem térnek el a Mabiszétól. Nem csoda, hogy a Mabiszra hivatkoznak, mert a google-ben rákeresve nem találni semmilyen publikus szabályzatot aminek alapján megtagadhatják a kifizetést. Igaz találtam egy szabályzatot ami ide illő lehetne, mert címe alapján a legközelebb áll a témakörhöz, de itt sincs semmilyen infó a fent hivatkozott értékcsökkenési és avultatási szabályokról.

Most akkor mindenki magának határozza meg a szabályokat, vagy a Mabisz iránymutatásai a mérvadóak? Igaz mindegy, mert szerintem ez kartellről beszélhetünk így is-, meg úgy is nézve.

2017 évi gépjármű forgalmi adatok

 2017 Használ új Magyarországi üzembe h.
január 10650 6420
február 10678 8003
március 13337 9924
április 11027 8681
május 13909 10956
június 13787 10866
július 13100 9334
augusztus 14896 8915
szeptember 13931 9602
október 14432 10363
november 14519 12369
december 10832 10832
2017 évi forgalom 155098 116265 271363
57,16% 42,84% 100%

Az év írásos beismerése számomra:

“A bírósági gyakorlat eltér a biztosítói gyakorlattól, más módszerrel állapítják meg az értékcsökkenést a járművön.” (Mabisz)

A biztosítókra nem vonatkozik a magyar jogrendszer? A “más módszer” pl. ha a saját manipulálhatott szoftverüket alkalmazzák? Vagy a nulla felé tendáló kártérítési kötelezettségének az előírására gondolnak?

Csakhogy a fenti érvelésnek nincs jogszabályi alapja. Egyszerűen kitalálták (mert más indokot még nem hallottam), hogy “biztosítási gyakorlat”.

A biztosító gyakorlata nem írhatja felül a jogszabályokat!

Rablóknak is van gyakorlatuk, de mégsem fogadják azt el sehol…

Többszörösen megkértem a Generali (a kárrendező) biztosítót és a MABISZ-t, hogy pontosítsa ok-okozati összefüggéseiben indokolják a kritériumok kialakítását.

A jogszabály szerint a biztosítónak azonnal végre kell hajtania az értékcsökkenést ha a feltételek fennállnak. Mabisz nyilatkozat:

“Az értékcsökkenés nem érvényesíthető automatikusan, közhiedelemmel ellentétben az értékcsökkenés nem automatikusan áll fenn, és mindenkor érvényesíthető, ez azonban tévedés.”

 

Még szerencse, hogy a jogszabály a közhiedelmet támasztja alá.

32/A. §88 (1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.

Pontosítva:

  • Az értékcsökkenést nem kell külön kérni, mint ahogy írásban a MABISZ vagy bármelyik biztosító állítja
  • A jogalkotó nem a fusiban kitalált feltételekre gondol. “amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll”. Valamelyik élelmes biztosítási szakjogász nem talált feltételeket sehol sem, hát csináltak egyet. Azóta ezzel a trükkel rengeteg károsultat rövidítettek meg 1991 óta. Ekkor vették ki a biztosítás díját a benzinárból.
  • Értelmezésem szerint a biztosítónak a felmérés alkalmával előzetesen fel kellene mérni az értékcsökkenést. Amit az esetek 99,999% alkalmával soha nem tettek meg! Ha azt mégis valami véletlen folytán megtették, azt a Mabisz trükkös szoftverének köszönhetően, nem vezetett értékcsökkenéshez.

Mindkét biztosító kerülte az indoklást. Igazából nem tudták megindokolni (vagy pontosan tudják,de tisztában vannak azzal, hogy ez nem korrekt), nem tudták nyilvánosan megfogalmazni, hogy milyen szempontok alapján  alakították ki az előírásukat ill. a gyakorlatukat. Következetesen kértem meg Őket többször, azonos kérdésekkel. Minden esetben másra válaszoltak.

Igaz, tényleg van egy “Jolly Joker” jogszabály: Gfbt. szabályozása a Ptk. 567. § (3) bekezdésén alapul, mely kimondja, hogy a kötelező biztosítás, valamint a külön törvényben szabályozott nem-piacképes kockázatú biztosítás szabályait jogszabály a törvénytől eltérően állapíthatja meg. Csakhogy az itt leírtakra ez nem vonatkozhat, mert ezzel az erővel a biztosító hozhatna egy CSAK szabályt amiben kimondja, hogy nem fizet. Ettől egy lépésre van ( csak arányaiban tér el) az avultatási és értékcsökkentési gyakorlatuk.

A Mabisz részéről visszahívott a jogi képviselő. Tudni szerette volna, hogy miért érdeklődöm ennyire. Érveltünk egymásnak, de konkrét indokot a biztosítók által előírt paraméterekre nem kaptam. Megjegyzem, hogy a szóbeli indoklásnak mondható részt, írásban nem merték megerősíteni. A telefonbeszélgetés után haza érve feljegyzést is írtam, mely a számomra fontosabb  elemeket tartalmazta. Ezeket jóváhagyásra megint visszaküldtem a MABISZ-nak. Nem kifogásolták meg. Ezek közül az egyik:

“Meglepő volt számomra az az érvelés a vége fele, hogy ha a biztosítónak esetleg váltania kellene (továbbra feltételezésekről beszéltünk) az érveim alapján az elmaradt kártérítést, úgy mennyivel emelkedne a biztosítási díj mértéke.”

Másként úgy is értelmezhető a kijelentés, hogy a biztosító jószolgálati tevékenységet végez azzal, hogy megtéveszti a károsultakat, így a biztosítási összegek alacsonyabb mértéken tarthatóak. (Jószolgálat-díj: akik sokat tesznek másokért.) Nem tudom, hogy ezzel az érveléssel milyen díjat kapna a MABISZ, de remélem, hogy a hatóságok hamarosan kiosztják a “kiérdemelt díjat”.

Igaz ez az érvelés sem állja meg a helyét, ha matematika oldaláról mennénk neki, mert a biztosító csalás nélkül is egy kitűnő vállalkozási forma.

Pedig ez elég egyszerű: Ha matematikailag modelleznék, hogy a magyarországi gépjárműállomány, hány százalékára terjedne ki a biztosító által megállapítható értékcsökkenés fogalma, akkor kb olyan 1-2%-ot kaphatunk, amit igyekeznek a 0-ra leszorítani. Ismételten jelezném, hogy a biztosító nem alkothat olyan szabályt amiért a törvény szerint fizetnie kellene, de ők mégsem fizetnek. A biztosítónak a kártérítés a kötelezettsége. Ez nem alku téma. Az egy másik kérdés, hogy miért kell velük egyáltalán alkudozni? A lenti %-ok hasra ütés alapján lettek meghatározva, de az illetékesek (DataHouse) hamar modellezhetik a teória alapján a valós számokat.

  • A gépjárművek átlagéletkora 12-15 év körül van. Tehát az 5-6 éves gépkocsik arányaiban 20%-ot tehetnek ki.
  • Futásteljesítmény alapján ez leeshet 15%-ra
  • Magyarországi forgalomba helyezés esetén 7,5%-ra csökken a potenciálisan értékcsökkenthető gépjárművek száma. Magánimportban eleve többszörös a forgalomba helyezés, mint az autószalonokban.
  • A kocsi korábban nem volt sérült: 5%
  • Ha az ügyfél elfogadja az avultatást, akkor azzal azt is elfogadja, hogy nem csökkent a gépjármű értéke maszlag beadása. 0,1%
  • Külön kérni kell az értékcsökkentést, mert másképp nem foglalkoznak vele 0,0001%

Fentiekből következik, hogy a paraméterek úgy lettek kialakítva ok-okozati összefüggések nélkül, hogy a jogszabály szerinti kártérítési kötelezettségüket a biztosítók a kerek nullára csökkentsék le. Így ezzel a trükkel kiütik a rájuk rótt felelősséget jogszabályellenesen. Ehhez viszont az avultatás témakörét is el kell adniuk a népnek. Ennek köszönhetően következetesen megtéveszthetnek minden vétlenül károsult autóst. Ezzel tovább növelhetik a vétlen balesetet szenvedők kárát. Így felfogható úgy is, hogy a felelősségbiztosítás megkötése alkalmával elvállalt kötelezettségüknek, feltételezhetően rosszhiszeműen nem tesznek eleget. Az indok összegszerűen a KGFB bekérésére megvan, de eszük ágába sincs teljesíteni.

A fenti keretszámokkal csak egy csoportot nem tudtak lenullázni. Ezek pedig a külföldiek. Nekik a biztosító fizet mint a katonatiszt, külön kérés nélkül is.

Ha két azonos korú 5 év feletti gépjárművet szeretnénk eladni az egyik törött a másik sérülés mentes, akkor minden esetben a sérülés mentes mellett dönt a vevő. Ha mégis azt szeretném, hogy az én kocsimat válasszák, akkor nekem olcsóbban kell adnom. Szerintem ezt hívják értékcsökkenésnek.) A biztosító álláspontjának nincs semmi jogszabályi alapja. Sőt szembe megy 6:522. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme](1)  bekezdésével..

A kocsi futásteljesítménye átlépte az x Km-t Tehát  60.000-120.000 Km felett a kocsiknak nincs értéke? Ha van akkor a baleset miatt az csökkenhet is. Megjegyzem rengeteg olyan dolog van ami több mint 5 éves és csökkenhet az értékük egy törés ill.  baleset alkalmával. (repülő, hajó, oldtimer autók, építmények, stb……)

Matekozzunk:

Adott egy autó ami ér 5MFt-ot. Balesetnél keletkezhetett 0,5MFt kár. Kétfajta elszámolás létezik.

  1. Biztosító szerinti
kár összege    500 000 Ft
avulás mértéke 10-90% –   50 000 Ft 10%
a gépjármű értékcsökkenése                 – Ft  0% a vérvörös semmi, ami persze nem lehet igaz
Kézhez kapott összeg    450 000 Ft

 

  1. Jogszabály szerint valós alapon
kár összege    500 000 Ft
avulás mértéke 10-90%                 – Ft 0% mert a javítás ellenére a kocsim értéke csökken új alkatrésszel is
a gépjármű értékcsökkenése    250 000 Ft 5% Két teljesen egyforma autó közül a kármentesebbet vásárolja meg a piac
Kézhez kapott összeg    750 000 Ft

A két összeg között a különbözet esetünkben 300.000 Ft.

Ezt definiálhatnánk úgy is, hogy ez az összeg amit a biztosító a káron szerzés címén megvon tőlünk, holott pont a biztosító a mi kárunkon szerez hasznot, így megszegve az általuk oly bőszen hivatkozott jogszabályát.

A műveleti sorrend

Mi lehet a biztosító titka? Miért működik mégis így a rendszer?

Egyszerű a megoldás. Felcserélték a műveleti sorrendet és megváltoztatják a viszonyítási alapokat . Matematika ált isk. 2-3. osztályban tanulnak erről a gyerekek először. Becsapós lehet.

Itt sem mindegy a műveleti sorrend. Az egyik megoldás vállalhatatlan.

2*2+5*31*4=15

2*2+5*3-1*4=112

A műveleti sorrend szabálya meghatározza, hogy mely műveleteket kell először elvégezni zárójel nélkül is. A zárójellel egyértelmű a megoldás. Zárójel nélkül pedig lehet magyarázni, mint ahogy a biztosító teszi az avulással, indoklásuk érveik szándékosan rossz irányba terelik a károsultakat.

Mi lehet a definíciója az avultatásnak a biztosító szempontjából?

Avultatásnak (helyesebben a károsult altatásának) nevezhetik a megtakarított kiadásokat, mellyel elérhetik, hogy ezen felül a jogos értékcsökkenéseket se kelljen kifizetniük.

 

kárfelmérés és avulás megállapítása – javítás- csökkentett díj kifizetése

Itt húzzák csőbe az ügyfelet, hiszen amíg a javítás nem következik be nincs megállapítható értékemelkedése az autónak, azaz avulás szóba sem jöhet, matematikai indoklás nélkül.

 

kárfelmérés-javítás – esetleges avulás megállapítása (ekkor kiderülne, hogy nincs avulás)- a törés miatti értékcsökkenés kifizetése.

Itt a sorrendet az életszerűség adja.

 

Mi motiválja a biztosítót? Természetesen a pénz!

A magyarországi biztosítók ennek alapján világbajnokok lehetnek a bűvészkedésben. Egy teljes országot sikerül évtizedeken keresztül megtéveszteni? Információim szerint 1991 óta.

Megéri? Hát persze. Busásan! Éves szinte milliárdos tételben nyomhatják le a torkunkon mint kacsának a nokedlit. Ráadásul mindezt úgy, hogy nincs is az eljárásuknak megfelelően megalapozott jogi hivatkozásuk! Az érveik valós körülmények között modellezve, nem megalapozottak.

Keresnek:

  • azon, hogy az esetek döntő többségében levonhatják inkorrekt módon az avulást
  • azon, hogy az avultatással meg is magyarázták, hogy miért nem szenvedett a kocsi, a törés miatt értékcsökkenést. Ez a többszöröse is lehet mint önmaga az avultatás összege.

 

Guinness rekordot állítanak azzal, hogy egy nemzetet megvezethetnek évtizedeken keresztül folyamatosan.

 

Mennyire tudatos vagy véletlen a biztosító gyakorlata?

  • A multi ha felvesz egy munkatársat azt továbbképzéseken oktatják le, hogy mit kell mondani az ügyfélnek. Nem lehet csakúgy össze vissza egyeztetni az ügyféllel szóban. Mi lesz ha elszólja magát az alkalmazott?
  • Precízen megfogalmazott válasz sablonokkal dolgozhatnak az alkalmazottak, amit jó előre felépítettek és kitaláltak az észrevételek kezelésére
  • Arról a cégről beszélgetünk mely az üzleti modelljeit matematikai képletek tömkelege irányítja?
  • Jogászok hadserege értelmez és készít új szerződéseket, ajánlatokat elemzik, az esetleges buktatókat feltárja  …….

Biztos, hogy nem lehetett véletlen, hiszen a Mabisz még értékcsökkentő szoftvert is készített a kitalált és indokolatlan szabályaival. A biztosítók pedig csak a MABISZ szoftverét hajlandóak elfogadni értékcsökkentés szempontjából.

A biztosítónak akkor is nyereségesnek kell lennie (mint minden más országban), ha nem folytat törvényszegést.

Ez a kis félrevezetéssel történt bevételszerzés, a biztosító jogosulatlan extra profitja lehet. Ezzel pont a biztosító szegte meg a káron szerzés tilalmát. Pedig mindig sírnak, hogy nincs nyereségük.

Az eljárás piactorzító is lehetne. Tételezzük fel, hogy a nagyobb biztosító úgy tudja kiszorítani a kicsit a piacról, hogy az avulással és értékcsökkenéssel megspórolt pénzét pl az újonnan náluk kötőknek (nem a meglévőknek) kedvezményként adja. Tönkre tehetik a kis biztosítókat. Utána lehet árat emelni. Szerintem ez sokaknak ismerős lehet.

Nem jutott eszébe senkinek, hogy nem az a  menetrend amit a biztosító diktál? Dehogyisnem. De Ők azok akik megnyerték a pert a biztosítók ellen. Csak ezt nem reklámozza senki.

Tisztelt társaságok!

  • ha gyakorlatuk jogszabálysértő az szimpla csalásnak definiálható.
  • Ha nem tekintik gyakorlatukat jogszabálysértőnek akkor kérem jogszabály szerint ismertessék és modellezzék le valós körülmények között, hogy a fenti “gyakorlatuk” keretfeltételeik ok-okozati összefüggéseiben hogyan alakultak ki. Erre mind a mai napig nem kaptam választ hiába kértem Önöktől.

Folyamatosan motoszkált bennem a gondolat, hogy valamit kihagytam. Írtam is a biztosítónak, hogy mely jogszabályok vonatkoznak rám. A válaszban Dr S.T.A. csak egy jogszabály helyet említett meg. A biztosító gyakorlatához tartozó jogszabályra semmit sem írt. Azaz vagy nincs vagy csak nem akartak tájékoztatni. Ez is elég beszédes tény.

 

“Tájékoztatjuk, hogy az értékcsökkenés megállapításának jogszabályi alapja a ptk 6:522§”

6:522. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme]

(1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni.

(2) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni

  1. a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;
  2. b) az elmaradt vagyoni előnyt; és
  3. c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

(3) A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.

(4) A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

Ez abszolút alá támasztja érvelésem. Ennek ellenére mégsem hajlandóak értékcsökkenés matematikai megindokolására sem.

Érdekes, hogy “elfelejtettek” tájékoztatni arról, hogy létezik sérelemdíj is, amit figyelembe kell venni. Erről is jóindulatúan hallgatnak. A fogalmat csak 2014-től használják itthon. A törvény szerint sérelemdíj annak jár, akit személyiségi jogaiban megsértenek. Az így megnevezett káromat simán elutasították, pedig akkor a fogalmat sem ismertem.

Értékbecslő és a róka fogta csuka esete:

Hiába van 3 szoftver az értékbecslésre,

  • Az Eurotax a biztosítónál és Európában bevált program, értékcsökkenésre nem használják, mert az Eurotax-nál, a sérülés bejelölése után, a kocsi értéke automatikusan csökken. Ha ezt elfogadná a biztosító akkor nem számolhatna az avultatással. (Tudják ugye?! A plusz 2mp-es munka)
  • A Mabisz a saját programjában megtalálhatóak azok a keretszámok kritériumok, amikre a biztosító nem tud vagy nem akar válaszolni. PL: 6 év felett bedeszkázták az értékcsökkenési lehetőséget. Azaz ha az értékbecslő ezt a szoftvert használja az értékcsökkenés egyből nullára fog kijönni.  A biztosító az értékbecslőre hivatkozik. Az értékbecslő a MABISZ szoftverére.
  • Melegh féle szoftver. Melegh urat is megkerestem a Mabisz telefonos tájékoztatása után. Itt viszont kaptam egy értékelhető véleményt. Sajnos a könyvet még nem olvastam el. Az alábbiakat írta:

“Ajánlom Dr. Melegh Gábor “Gépjárműszakértés” című könyvét.

Tévedésben van, amikor azonosít a biztosító gyakorlatával, ők kényelmesen erre hivatkoznak, de a jelzett könyvben nem ez van.

A MABISZ program tőlem független és nekem két programom van, egy forgalmi értékcsökkenés és egy teljes értékcsökkenés. Ebből az egyiket a biztosító gyakran egy kettes osztóval veszi figyelembe.

A konkrét esetéhez ugyanakkor nem lehet általános tanácsokat adni.”

Ha a MABISZ szoftverével készült az értékcsökkenés kiszámítása nagy valószínűséggel torz és valótlan eredményt kapunk. Mekkora húzás, hogy a biztosítók a maguknak kedvező szoftvert készítsenek? Hol auditálták ezt a szoftvert? Ki adta hozzá a nevét? Miért engedik ennek a használatát? Ez teljesen összeférhetetlen! Érthető a biztosító gondolkodása is. Kitaláltak egy koncepciótlan szabályt az értékcsökkenésre, amelyet a saját programjukkal alátámaszthattak.  Jó lenne tudni, hogy melyik volt előbb, a szoftver, vagy a szabály, vagy mindkettő egy időben születhetett?

Az én olvasatom szerint 6 év felett bárhogyan törhető az autó, a kocsinak nincs értékcsökkenése. Ez mekkora lódítás! Nincs valós alapja, nincs létjogosultsága. Mindennek van törés után értékcsökkenése, de nem mindegy, hogy milyen arányban. A Mabisznál a telefonon kapcsolt értékbecslő (akit később már nem tudtam elérni) tájékoztatott arról, hogy a Mabisz és a Melegh féle (erre a hivatkozásra adott Melegh Úr eltérő nyilatkozatot) szoftverek 6 év felett nullára hozza ki az értékbecsökkenést, azonnal az adatok beírásánál, nem engedi továbblépni a kitöltő értékbecslőt. Érdekes, hogy a szoftver kimondatlanul felülírja a jogot és utána széttárja mindenki a kezét. Milyenek a véletlenek? Az értékbecslő aki el szeretné fogadtatni a becslését “ajánlottan” ezt a szoftvert használja. A biztosító meg ehhez igazodik. Azaz saját maga érdekeihez.

Próbáltam utánanézni ennek a szoftvernek. Nem hirdetik sehol sem. Nem büszkék rá. Nem akarják senkinek eladni. Ennek is komoly oka lehet, hogy nem tudni róla semmit. Csak a kárszakértőnek kötelező használnia a Mabisz szoftvert, mert másként nem fogadják el a munkáját.

Továbbra sem tartom korrektnek a biztosító avultatási és  a kifizetést kerülő értékcsökkentési gyakorlatát.

 Perelj ha akarsz:

Meg kellene szüntetni a biztosító azon gyakorlatát, hogy a számlákon felüli kárigény esetén a biztosító élből elutasítja a kártérítést.  Ilyenekkel is tele van a net. Pl az is kárnak minősíthető ha a vétlen félnek fel kell mondania a kocsi hitelszerződését, vagy a sérelmi díj. Mit mond a biztosító? Nem fizet, pereljen be. Kis érték (nem mindegy, hogy kinek mi a kis érték), de sok kicsiből lesz a nagyobb összegű kártérítés. Javaslat: Ha a biztosító a kárigény elutasítását ok-okozati összefüggéseiben megnyugtatóan nem indokolja meg (vagy nem megfelelően indokol ), úgy a biztosító költségén, díjköteles azonnali fogyasztóvédelmi eljárásban döntsenek az ügy felett. Ha az összes biztosító reklamáció egy helyre menne, akkor hamar kiszűrnék a trükkös biztosítási indoklásukat.

Az MNB-hez is megküldtem (mint felügyeleti szervhez) leveleimet másolati példányban amit a MABISZnak írtam, de innen semmilyen reakciót nem kaptam. (Illetve kaptam választ, amikor bő 1 hónap után noszogattam Őket, hogy ugyan miért nem válaszoltak a levelemre. De a válaszukban nem állt össze nekik a kép, hogy miért is küldtem a levelet másolatban számukra.) Úgy érzem, hogy az MNB nem akar foglalkozni a biztosítók felügyeletével.

  • Már eleve a weboldalukon tévesen jelenik meg az avulás fogalma
  • A panasz benyújtása itt  nehézkesebb. Nem elég ide a mail, úgy mint más hivataloknál, meg kell nehezíteni az információ áramlást panasz esetén űrlapokkal.
  • Az MNB mint felügyeleti szerve nem érzékeli, hogy a biztosítók szabályozásait, ellenőrizniük kellene. Miért is tennék? Íme a válaszuk.

(1. reklamáció 2017.11.30, 2017.12.04, 2017.12.04, válasz :2018.01.05) “A biztosítási jogszabályok nem tartalmaznak az értékcsökkenés meghatározásának módjára vonatkozó előírásokat.”

  • Fel sem merül az MNB-ben, hogy a szabályozókkal törvénysértést lehet végezni a biztosítók részéről.
  • Az ember azt érzi, mintha az MNB védené a biztosítók Önös érdekeit ahelyett, hogy minden hozzájuk eljutó információt, azonnal megvizsgálnának tüzetesen. Nem ok nélkül kapnak panaszos bejelentéseket.
  • Az már csak hab a tortán, hogy a reklamációt 1 hónap után újra el kellett küldeni, mert a korábbit nem találták meg a rendszerükben, csak akkor amikor szöveg részekre rákerestek.
  • Azóta válaszolt megint az MNB

(2. reklamáció: 2018.01.15 válasz :2018.01.23)“A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) érkezett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felügyeletével, illetve biztosítási kártérítések esetében az értékcsökkenés meghatározásával kapcsolatos  újabb megkeresésére az alábbiakról tájékoztatjuk.

Tájékoztatjuk, hogy az MNB a fogyasztóvédelmi eljárásban azt vizsgálja, hogy a pénzügyi intézmény a rá vonatkozó fogyasztóvédelmi rendelkezéseket – pl. a panaszkezelési szabályokat – megtartja-e, illetve amennyiben a pénzügyi intézmény eljárása, mulasztása jogszabályt sért, eljár annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény jogszerű működését helyreállítsa. Az MNB a MABISZ-nak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben meghatározott egyes feladatai esetében felügyeli a MABSZ tevékenységét. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény azonban a MABISZ esetében nem teszi lehetővé fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatását.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy az MNB-nek nincs lehetősége egyedi szerződéses – például biztosítási kártérítés során az értékcsökkenés mértékének meghatározásával kapcsolatos – jogvitákban eljárni.”

Érthetetlen, hogy a szabályozókat törvényességi szempontból nem ellenőrzik. Akkor hova fordulhat a szimpla károsult?

  • MNB (3. reklamáció 2018.01.23 válasz :2018.02.01)

“Levele szerint a biztosítási kárrendezés során a biztosítók által alkalmazott értékcsökkenés meghatározási módszerek kifogásolhatók, nem megfelelően szabályozottak.

Korábbi leveleinkben tájékoztattuk Önt, hogy a biztosítási jogszabályok nem tartalmaznak az értékcsökkenés meghatározásának módjára vonatkozó előírást, ezért az ezzel kapcsolatos jogviták bírósági eljárásban, vagy fogyasztók esetében a Pénzügyi Békéltető Testület előtti  eljárásban is rendezhetők.

Új jogszabályok meghozatalában vagy jogszabályok módosításában a törvény-előkészítésre, illetve törvényalkotásra hatáskörrel rendelkező szervek, így pénzügyi tárgyú jogszabály vonatkozásában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendelkezik hatáskörrel.”

  • MNB (4. reklamáció 2018.02.01 válasz :még nincs) Előbb utóbb megértik a lényeget. Ezért a menet közben létrehozott teljes weboldalt küldöm el az MNB-nek. Közben keresem az NGM-et is.

Ne érje meg a biztosítónak húznia az időt vagy azt mondani, hogy, pereljen be, mert tudja, hogy kis értéknél nem fog kifizetésre kerülni a kárigény. Miért kössenek a biztosítókkal szerződést az emberek, ha tudják, hogy a jogellenes “biztosítási gyakorlat” miatt úgy sem lesz korrekt teljesítés végrehajtva? Ilyen hozzáállással megrendül az emberek bizalma a biztosítókban és a felügyeleti szervükben az MNB-ben is. Ez nagyságrendekkel nagyobb gazdasági kárt tud okozni a biztosítóknak és a Magyar gazdaságnak, mint maga az eltrükközött összeg.

Azért érdemes lesz megfigyelni, hogy a hibák feltárása után, a biztosítók mennyire fognak akadékoskodni. Hiszen minden vitában eltelt nap, az Ő nyereségüket növeli, a vétlen károsultak ellenében. Maguktól nem fogják elismerni, hogy ennyi időn keresztül megvezették az embereket. Ráadásul úgy sem fognak semmilyen büntetést kapni, maximum egy jelképest, amit az autósokon 1 hét alatt megspórolnak. Személyi felelősségvonásra meg senki se gondolkodjon. Milyen gyorsan fogja értelmezni az MNB az itt leírtakat és mennyi idő lesz a hivatal reakció sebessége, a jogtalanságok megszüntetésére? Az MNB mennyire tanul az itt feltárt hibákból és mennyire veszi a fáradságot a biztosítók szabályainak újraellenőrzésére? Példaként az avulás fogalmát és annak megjelenését, a használatának ellenőrzését javasolnám az összes biztosító termékeinél. Mennyire következetesen fogják ellenőrizni az MNB részéről? A kúria már más esetben is kimondta, hogy ingatlanbiztosítás esetében az avultatás tisztességtelen gyakorlat a biztosító részéről:

A fenti eset is példa arra, hogy a biztosító, hogyan próbálja meg elsütni az avulás fogalmát.

Még egy csavar a végére. Ha vétlen félként nem tudsz a kártérítés mértékéről megegyezni a biztosítóval, úgy, hogy a biztosító pl nem készít értékbecslést az álláspontja alátámasztásához. Perelheted a jó szándékú károkozót, az majd bevasalja a biztosítótól a per után az összeget. A biztosítót nem lehet perelni ha nem teljesít. Nem csoda ha szemrebbenés nélkül boldog, boldogtalant a bíróságra küldenek a biztosító részéről. Van nekik is felügyeleti szerveik (“MABISZ”, MNB, Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) AJBH, GVH , Fogyasztóvédelem stb…), de arról nem akarnak információt adni, arról jótékonyan hallgatnak.

Én ezt kaptam:

“A kárügyet a biztosítónk lezárta. Tájékoztatjuk, hogy amennyiben elutasító álláspontunkkal nem ért egyet, úgy panaszával kapcsolatban a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat”

Azért zavarban is vagyok, mert telefonon keresztül a Generali  jogásza Dr xy “vezető kárszakértő” azt javasolta, hogy pereljem a károkozót. Mondanak mindent csak nekik ne kelljen fizetni.

Megjegyzem elég könnyen beazonosíthatóak a hivatalok részéről azok a biztosítók amelyek esetleg megvezették az ügyfeleket.

  • Csak meg kell nézni, hogy mennyi esetben történt avultatás és ehhez képest a kifizetés előtt és javítás után, mennyi autóról készült értékbecslés aminek alapján avultathatták volna a beszerzett alkatrészeket.
  • Az összes kifizetett káreseményhez képest, mennyi értékcsökkenést számoltak el az autókban.
  • Van egy másik lehetősége a hivataloknak (és csak nekik) a biztosító rosszhiszeműségének indoklására. A biztosítókkal szemben indított és a biztosítók által elvesztett perekben megtalálható lenne az azonos mintázat, amire rendszerint hivatkoznak a biztosítók és rendre elvesztik a pereket. ( Ez nem tudom, hogy mennyire állja meg a helyét, hiszen ha jól tudom a biztosítót a károsult nem perelheti.)

Ha ezeket ellenőriznék megdöbbentő ill. lesújtó eredményt kapnának a biztosító úgynevezett “gyakorlatáról”. Ez azok ami igazán bizonyítanák a biztosítók kartellezési gyakorlatát is.

A biztosító részéről avultatásnak nevezett túlzott levonásoknak, a javítás utáni értékcsökkentés megtagadásának fentiek miatt nincs törvényes alapja. Az ezzel kapcsolatos félrevezetés csalásnak minősíthető.

Az eddig kifejtettek alapján a biztosító megvezetheti és becsaphatja a károsultat.

  • Szinte minden esetben amikor a biztosító kárfelmérésnél avulást számol, értékbecslés nélkül.
  • Minden káreseménynél amikor nem számol a bekövetkezett kár miatt a javítás utáni vagyoni értékcsökkenéssel, mert ennek lehetőségéről kerüli a tájékoztatást.

Megoldás lehet:

  • Ha a fogyasztóvédelmi érdekekre jobban odafigyelnének és csokorba gyűjtenék, listáznák az összes biztosító indoklását, a fizetés megtagadás alkalmával. A biztosítónak a visszautasításokban óriási gyakorlata van, amit megoszthatnak egymással, egy baleset elszenvedőjéhez képest. Viszont ha van egy hely ahol az indoklásokat minősítik és publikálják, nem kell az utat külön-külön minden károsultnak bejárnia.
  • Ha a vétlen károsultak kártérítés előtt tájékoztatót kapnak a lehetőségeikről, jogszabályról és az eljárás menetéről a kifizetések ill. annak megtagadásának tekintetében is. Ez is csak egy kattintás manapság
  • a Mabisz értékbecslő szoftverét betiltják, az összeférhetetlenség miatt.
  • Határozzák meg a biztosítóknak az eljárási (értékbecslés, avultatás, értékcsökkenés) sorrendeket
  • Határozzák meg a biztosítóknak a műveleti sorrendeket az elszámolás alkalmával amihez mérik pl az avultatást
  • Az értékbecslő szoftvereket nemzetközi szintű auditálásnak vetik alá
  • A kárfelmérő egyben minősített értékbecslő is legyen
  • Ne külön kérésre kelljen megállapítani a gépjármű értékcsökkenését a baleset után hanem hivatalból azonnal, mint ahogyan a jogszabály is előírja.
  • Az avultatás intézményének ilyen mérvű valótlan kihasználásának felülvizsgálata minden létező biztosítási csomagban ill megkötött szerződésben
  • A biztosító következetes számonkérése. Ha a biztosítónak nincs visszatartó erejű büntetése, akkor mi akadályozza meg, hogy más “megoldással” megint megkárosíthatja az ügyfeleit?
  • Ne fogadják el a biztosítónak az avulásra tett ajánlatát. Ennek nem sok valóságalapja van.
  • Minden esetben kérjék a gépjármű értékcsökkenésének a kiszámítását.
  • Ne fogadják el a biztosító érvelését ha konkrét jogszabállyal és főként tematikával ok-okozati összefüggéseiben nem indokolják meg
  • A biztosítók trükkös “gyakorlatát” igazítsák az Európai Uniós gyakorlathoz.
  • Lassan már egyértelmű, hogy a biztosítóra nem lehet rábízni a kárrendezést. Rengeteg reklamáció csalódás, kitartóbbaknál per keletkezik az eljárásukkal kapcsolatban. Lényegesen csökkenteni lehetne ezeket az eseteket ha a kárrendezést részben kivennék a biztosítók kezéből. Egy köztes beépített elemmel megoldható lenne, az eljárás monitorozása és korrekt rendezése. Itt a köztes elem a fogyasztóvédelem lenne. Ide futnának be a kárigények a károsultaktól egy helyre és ha itt eldöntik a fizetési jogosultságot, azt utána a biztosító jóváhagyja és fizet, vagy kifogást emel. Ilyenkor a fogyasztóvédelem felülbírálhatja a döntését (esetleg érvel az igaza mellett) vagy engedné perelni az ügyfelet. Ennek alapján kialakulna a mintaszerű kárrendezési gyakorlat. Az újszülöttnek minden vicc új. Így van ezzel a friss károsult is. A biztosítók szeretik trükkösen megviccelni a károsultakat. Ha ez a fogyasztóvédelmen menne keresztül a felesleges és elfogadhatatlan indokokból hamar kikopnának a biztosítók.
  • A biztosítók kezéből vegyék ki a kárfelvételi ügyintézést. Helyette legyenek független kárrendező irodák, melyek nem kell szerződniük a biztosítókkal.
  • jó lenne tisztázni, hogy a biztosító nincs alku helyzetben a kár kifizetésével kapcsolatban.

Kérdésként merül fel, hogy ha a biztosító nem teljesíti kártérítési kötelezettségét jogszabályoknak megfelelően, akkor a biztosított mennyire követelheti a jogszabály betartását ill.  a biztosi díj visszafizetését?

Jól ki van találva. Beperelheted őket, ha nincs időd, megtéveszthetnek, vagy egyszerűen csak legyintesz. Pont annyit csíphetnek le tőled, hogy ne akarj ezért bíróságra menni.

Én végigjárom az utamat.

Ezúton megköszönöm a Generali biztosító és a MABISZ jogi résztvevőinek, hogy véleményt formálhattam.

Dr. S. T. A.,    Dr. H. Á.,    Dr. H.B.

Dr. R. T.

Az Ő “indoklásuk” nélkül anyagom sem készült volna el.